Hol ered a Tisza? Nem túl gyakori kérdés a kvízműsorokban. Ha mégis érdekelne bennünket, kimerítő választ találunk a megújult tisza-forras.hu portálon, amely térképen és számos archív és újabb fotón mutatja be a Tisza eredeteként számon tartott forrást és vidékét. Mint tudjuk, valaha a Tisza a forrásától kezdve a torkolatáig bezárólag a Magyar Királyság területén folyt keresztül, innen a Jókainak tulajdonított a legmagyarabb folyó megnevezés. Ma forrásvidéke és felső szakaszának sok kilométere Ukrajnához tartozik. Kárpátalja legnagyobb vízfolyása, több helyen határfolyó.
A két ágból eredő folyó forrásának a Fekete-Tisza eredetét tekintik, ez a Szvidovec-hegy rengetegében, a tengerszint feletti 1245 méteres magasságban, az Akol-havas nyergének oldalában fakad. A hely 1889-ben az itt látható képeken bemutatott formában lett megjelölve, az oszlop tetején márványtábla hirdette magyarul: Tisza-forrás. Trianont követően az eredeti táblát cseh-ruszin kétnyelvűre cserélték. 1939-ben, az anyaországhoz való visszacsatolás után újra magyar felirat hirdette a Tisza eredetét, az emlékkövet pedig turulmadár díszítette (kép lentebb).
A szaknyelv szerint foglalt forrás az ilyen típusú, mivel a földből kibuggyanó vizet csövön kissé odább vezették, hogy egy kőoszlopból (ma kőfalból) buzogjon elő és így látogatható zarándokhellyé válhasson a kristályosan ragyogó, tiszta forrásvíz napvilágra bukkanásának mesterségesen alakított helyszíne, amely Királymező vagy Kőrösmező felől közelíthető meg. A forráshoz az utolsó szakaszon erdei út vezet, amely szinte végig emelkedik.
Jó tanács: ha erre túráznánk, kövessük az erdei ösvényt és ne térjünk le a citromsárga színű turista jelzésről. A forrásnál megpihenve bátran olthatjuk szomjunkat a Tisza tiszta vízéből, nem mindennapi élményben lesz részünk.
A Tisza eredetét jelölő turul-madaras emlékhely 1939-ben
A kőfaltól jobbra, felkapaszkodva a lépcsőn, majd az ösvényen, fenn az erdő szélén egy sziklát találunk, amely az 1879-es nagy szegedi árvíz utáni országos újjáépítés vezetője, Tisza Lajos miniszter tiszteletére került itt elhelyezésre. A nagy újjáépítő emlékére ültetett fák ma már sajnos nem láthatók, de a fennmaradt emléktábla jelzi egykori létüket a kései utódok számára.
A térség a szovjet éra esztendeit leszámítva mindig is népszerű turisztikai központ volt, ma még inkább az lehetne, ha korszerű infrastruktúra épülne köré.
Jelenleg így fest a Fekete-Tisza forrása körüli emlékhely:
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: