{"version":"1.0","provider_name":"K\u00e1rp\u00e1talja m\u00faltja, jelene","provider_url":"https:\/\/karpatalja.cafeblog.hu","author_name":"K\u00e1rp\u00e1ty Zolt\u00e1n","author_url":"https:\/\/karpatalja.cafeblog.hu\/author\/karpatynewsgmail-com\/","title":"Magyar irodalom ukr\u00e1nul","html":"<p style=\"padding-left: 30px\"><em>Ment\u00e9s m\u00e1sk\u00e9pp.<\/em>\u00a0Balla Gyula forr\u00e1s\u00e9rt\u00e9k\u0171 al\u00e1bbi tanulm\u00e1nya <strong>a magyar irodalom ukr\u00e1n nyelvre ford\u00edtott megjelen\u00e9seir\u0151l<\/strong>\u00a0az Internet el\u0151tti korszakban jelent meg a szegedi Tiszat\u00e1j foly\u00f3iratban. Ut\u00f3lag a lapsz\u00e1mokat digitaliz\u00e1lt\u00e1k, de a sz\u00f6veg csak rosszul kereshet\u0151 .pdf form\u00e1tumban \u00e9rhet\u0151 el a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem digit\u00e1lis arch\u00edvum\u00e1ban.<\/p>\r\n<h3 style=\"text-align: left\"><a href=\"https:\/\/karpatalja.cafeblog.hu\/balla-gyula\/\">BALLA GYULA<\/a><\/h3>\r\n<h2>Magyar irodalom ukr\u00e1nul<\/h2>\r\n<p>Az el\u0151zm\u00e9nyek r\u00f6vid, jelz\u00e9sszer\u0171 ismertet\u00e9se n\u00e9lk\u00fcl nehezen tal\u00e1ln\u00e1nk hiteles\u00a0magyar\u00e1zatot a magyar irodalmi m\u0171vek ukr\u00e1n ford\u00edt\u00e1s\u00e1nak esetlegess\u00e9geire, vagy a\u00a0l\u00e1tsz\u00f3lag v\u00e9letlenszer\u0171 kapcsol\u00f3d\u00e1sok m\u00f6g\u00f6tt is ott \u00e9rezhet\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s kultur\u00e1lis meghat\u00e1rozotts\u00e1gokra. A hist\u00f3riai helyzet saj\u00e1ts\u00e1ga k\u00f6zismert : az ukr\u00e1ns\u00e1g egy r\u00e9sze\u00a0\u2014 az \u00f6sszl\u00e9tsz\u00e1mot tekintve csek\u00e9ly t\u00f6red\u00e9k \u2014 egy \u00e1llamalakulatban \u00e9lt a magyars\u00e1ggal.<\/p>\r\n<p>Teh\u00e1t az a t\u00e9ny, hogy a k\u00e1rp\u00e1tukr\u00e1nok k\u00f6zvetlen\u00fcl is befoly\u00e1solhatt\u00e1k a k\u00e9t n\u00e9p k\u00f6z\u00f6tti kultur\u00e1lis cser\u00e9t, v\u00e9lhetn\u00e9nk, egyenletes ritmus\u00fav\u00e1, eleve sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171v\u00e9 tette a n\u00e9pek \u00e9s kult\u00far\u00e1k k\u00f6zeled\u00e9s\u00e9t. Hogy ez felismert sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00a0volt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen meggy\u0151z\u0151 p\u00e9ld\u00e1kkal bizony\u00edtotta <a href=\"http:\/\/k\u00e1rp\u00e1talja.net\/magyarok\/varadi-sternberg-janos\/\">V\u00e1radi-Sternberg J\u00e1nos ungv\u00e1ri<\/a><br \/>t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szprofesszor. T\u0151le tudjuk, k\u00f6tetben foglalta \u00f6ssze kutat\u00e1sainak eredm\u00e9ny\u00e9t, hogy Ivan Franko, Sevcsenk\u00f3 mellett a legismertebb ukr\u00e1n \u00edr\u00f3 tanulm\u00e1nyt \u00edr a magyarok \u0151smond\u00e1j\u00e1r\u00f3l, s az Anonymus-gesta mot\u00edvumait felhaszn\u00e1lva, Almos c\u00edmmel elbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6ltem\u00e9nyt. Viszont p\u00e9ld\u00e1kkal sem kell bizony\u00edtani, hogy valamikor a nacionalista indulatok \u2014 b\u00e1rmelyik f\u00e9l r\u00e9sz\u00e9r\u0151l is \u2014 mennyire megzavart\u00e1k ezeket az egym\u00e1shoz k\u00f6zel\u00edt\u0151, kezdetben t\u00e9tova mozdulatokat.<\/p>\r\n<p>Nem ments\u00e9gk\u00e9nt mondom, ink\u00e1bb \u00f3hajk\u00e9nt, buzd\u00edt\u00e1sk\u00e9nt: nem \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fcnkre a magyar irodalom ukr\u00e1n ford\u00edt\u00e1sainak bibliogr\u00e1fi\u00e1ja, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szlov\u00e1k ford\u00edt\u00e1sok eset\u00e9ben. De ahhoz, hogy megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg objekt\u00edv k\u00e9pet alkothassunk, elegend\u0151 r\u00e9sztanulm\u00e1ny, inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1ll rendelkez\u00e9s\u00fcnkre. K\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 mindez a m\u00e1r\u00a0fentebb eml\u00edtett V\u00e1radi-Sternberg J\u00e1nos sz\u00edv\u00f3s kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1nak, Jurij Skrobinec, a kiv\u00e1l\u00f3 m\u0171ford\u00edt\u00f3 filol\u00f3giai b\u00fav\u00e1rkod\u00e1s\u00e1nak, vagy a Vszeszvit (az ukr\u00e1n vil\u00e1girodalmi foly\u00f3irat) ez \u00e9vi negyedik sz\u00e1m\u00e1ban a magyar irodalmi m\u0171vek ukr\u00e1n ford\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e1ttekint\u0151 Klementina Olekszandrov\u00e1nak.<\/p>\r\n<p><a href=\"https:\/\/karpatalja.cafeblog.hu\/2018\/01\/11\/petofi-ukranul-skrobinec-varadi-sternberg\/\">Jurij Skrobinec<\/a> volt az, aki a kor\u00e1bbi feltev\u00e9ssel ellent\u00e9tben meg\u00e1llap\u00edtotta, hogy az els\u0151 Pet\u0151fi-ford\u00edt\u00e1sok nem Pavlo Hrabovszkij, a kiv\u00e1l\u00f3 forradalmi demokrata k\u00f6lt\u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dnek, mert Oszip Makovej \u00e9s Vaszil Scsurat el\u0151bb ford\u00edtott\u00e1k ukr\u00e1nra Pet\u0151fi verseit. Az els\u0151 Pet\u0151fi-vers, Az erd\u0151nek madara van..., amely 1891-<br \/>ben jelent meg a Zerkalo (T\u00fck\u00f6r) c\u00edm\u0171 \u00e9lclapban, ford\u00edt\u00f3ja m\u00e1ig rejtve maradt, nev\u00e9t egy M. bet\u0171 jelzi.<\/p>\r\n<p>K\u00f6tetben el\u0151sz\u00f6r 1898-ban jelent meg Pet\u0151fi-vers. V. Scsurat Vil\u00e1gl\u00edra antol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban szerepel A kritikusokhoz c\u00edm\u0171 verse Victor Hug\u00f3, Tyutcsev,\u00a0Robert Burns stb. t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Scsurat nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik Arany Keveh\u00e1za c\u00edm\u0171\u00a0elbesz\u00e9l\u0151 k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9nek a ford\u00edt\u00e1sa is.<\/p>\r\n<p>A kor legjelent\u0151sebb Pet\u0151fi-ford\u00edt\u00f3ja, ha az\u00a0els\u0151s\u00e9g nem is \u0151t illeti, m\u00e9gis Pavlo Hrabovszkij. Alkata, vonz\u00f3d\u00e1s\u00e1nak term\u00e9szete\u00a0magyar\u00e1zza v\u00e1logat\u00e1s\u00e1nak jelleg\u00e9t: f\u0151leg a forradalmi versek vonzott\u00e1k (t\u00f6bb mint<br \/>harminc verset ford\u00edtott Pet\u0151fit\u0151l, amelyek publik\u00e1l\u00e1s\u00e1t Ivan Franko seg\u00edtette, mik\u00f6zben\u00a0a k\u00f6lt\u0151 Szib\u00e9ri\u00e1ban raboskodott). De Hrabovszkij nemcsak Pet\u0151fit ford\u00edtott,\u00a0hanem t\u00f6bb klasszikusunk vers\u00e9t \u00fcltette \u00e1t ukr\u00e1nra, igaz, ezek a ford\u00edt\u00e1sai m\u00e1r\u00a0csak hal\u00e1la ut\u00e1n, a szovjet hatalom \u00e9veiben jelentek meg: Tompa, Czuczor Gergely,<br \/>Gyulai P\u00e1l, Kisfaludy K\u00e1roly, Reviczky, Vajda, Csokonai, V\u00f6r\u00f6smarty, Arany, E\u00f6tv\u00f6s\u00a0J\u00f3zsef verseit tolm\u00e1csolta t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n<p>Hogy Pet\u0151fi m\u0171veinek a ford\u00edt\u00e1s\u00e1n\u00e1l ilyen hosszasan id\u0151z\u00fcnk, nem v\u00e9letlen. Mint sok m\u00e1s nyelvter\u00fcletre, az ukr\u00e1nra is az \u0151 k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9nek, h\u00edr\u00e9nek lobog\u00f3ja alatt\u00a0vonultak be a t\u00f6bbiek: a kort\u00e1rsak \u00e9pp\u00fagy, mint k\u00e9s\u0151bb az ut\u00f3dok. Verseinek eddigi\u00a0n\u00e9gy kiad\u00e1sa, illetve a J\u00e1nos vit\u00e9z \u00e9s Az apostol k\u00fcl\u00f6nkiad\u00e1sa jelzi az ukr\u00e1n ford\u00ed-<br \/>t\u00f3k \u00e9s olvas\u00f3k vonz\u00f3d\u00e1s\u00e1t Pet\u0151fi \u00e9letm\u0171v\u00e9hez \u00e9s \u2014 legend\u00e1j\u00e1hoz.<\/p>\r\n<p>Igaz, nem hagyhat\u00f3\u00a0figyelmen k\u00edv\u00fcl, hogy a gy\u0171jtem\u00e9nyek, az irodalomt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sek\u00a0legt\u00f6bbsz\u00f6r a kerek \u00e9vfordul\u00f3k k\u00f6r\u00e9 csoportos\u00edthat\u00f3k, de ennek tudat\u00e1ban is meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3:\u00a0Pet\u0151fi vil\u00e1girodalmi rangj\u00e1hoz m\u00e9lt\u00f3 helyet foglal el az ukr\u00e1n nyelvter\u00fcleten\u00a0is.<\/p>\r\n<p>Nehezebb, g\u00f6r\u00f6ngy\u00f6sebb utat kellett megtenni az Arany-m\u0171veknek, m\u00edg eljutottak\u00a0az ukr\u00e1n olvas\u00f3hoz. Nem id\u0151beli k\u00e9s\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, hisz eml\u00edtett\u00fck, hogy m\u00e1r a\u00a0sz\u00e1zadv\u00e9gen megjelent a Keveh\u00e1za c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9nye, Hrabovszkij is ford\u00edtott verseib\u0151l, neve m\u00e9gis ink\u00e1bb csak Pet\u0151fi bar\u00e1tjak\u00e9nt bukkant fel, az \u00e9letm\u0171re kevesebb\u00a0f\u00e9ny esett. Igaz\u00e1n csak 1969-ben vesz r\u00f3la tudom\u00e1st az ukr\u00e1n irodalmi k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny: ekkor jelenik meg Jurij Skrobinec ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban a Toldi \u00e9s 17 Arany-ballada. A siker nem marad el \u2014 az olvas\u00f3k \u00e9s a kritika is melegen k\u00f6sz\u00f6nti a k\u00f6lt\u0151t, de kijut az\u00a0elismer\u00e9sb\u0151l a ford\u00edt\u00f3nak is (Szemen Panyko a Vszeszuitben k\u00f6sz\u00f6nti a k\u00f6lt\u0151t \u00e9s\u00a0kit\u0171n\u0151 ford\u00edt\u00f3j\u00e1t).<\/p>\r\n<p>Folytassuk a sort klasszikus k\u00f6lt\u0151inkkel. \u00dcgy v\u00e9lj\u00fck, a t\u00e9nyek is err\u0151l tan\u00faskodnak, a XX. sz\u00e1zadi magyar l\u00edra kiss\u00e9 mostohagyereknek sz\u00e1m\u00edt az ukr\u00e1n ford\u00edt\u00f3k,\u00a0kiad\u00f3k k\u00f6r\u00e9ben. Az, hogy egyetlen XX. sz\u00e1zadi k\u00f6lt\u0151nknek sincs \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ukr\u00e1n nyelv\u0171 k\u00f6tete, mindenesetre ezt l\u00e1tszik bizony\u00edtani. Igaz, 1949-ben megjelent Ungv\u00e1rott egy\u00a0k\u00f6z\u00f6s Ady\u2014J\u00f3zsef Attila-k\u00f6tet, tov\u00e1bb\u00e1 <a href=\"https:\/\/karpatalja.cafeblog.hu\/2018\/01\/11\/petofi-ukranul-skrobinec-varadi-sternberg\/\">Skrobinec ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban egy sz\u00e9p, \u00e9rt\u00e9kes\u00a0gy\u0171jtem\u00e9ny Magyar H\u00e1rfa c\u00edmmel<\/a>, amelyben Gy\u00f6ngy\u00f6sit\u0151l napjainkig 47 k\u00f6lt\u0151nk\u00a0164 verse olvashat\u00f3, de ezek legfeljebb csak cs\u00f6kkentik hi\u00e1ny\u00e9rzet\u00fcnket.<\/p>\r\n<p>A Vszeszvit\u00a0idei n\u00e9gyes sz\u00e1ma a bizonys\u00e1g r\u00e1, hogy eleven az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s J\u00f3zsef Attila k\u00f6lt\u00e9szete ir\u00e1nt. Skrobinec \u00e9s Mikola Sapoval ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban egy kisebb k\u00f6tetnyi verset k\u00f6z\u00f6l a foly\u00f3irat J\u00f3zsef Attil\u00e1t\u00f3l. A mai magyar l\u00edra legjobb k\u00e9pvisel\u0151it, f\u0151leg Skrobinec ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban, a foly\u00f3iratok has\u00e1bjair\u00f3l ismerhetik az olvas\u00f3k, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6tete nem jelent meg l\u00edr\u00e1nk mai k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek, \u00edgy megint Skrobinec neve \u00e9s antol\u00f3gi\u00e1ja, a Magyar H\u00e1rfa k\u00edn\u00e1lkozik a felsorol\u00e1s v\u00e9g\u00e9re. V\u00e1ci-, Illy\u00e9s-, We\u00f6res-ford\u00edt\u00e1sai \u00edzel\u00edt\u0151t adnak a magyar l\u00edra \u00e1rnyalatair\u00f3l,\u00a0 t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1g\u00e1r\u00f3l.<\/p>\r\n<p>Pr\u00f3zairodalmunk J\u00f3kaival mutatkozott be. M\u00e9g a m\u00falt sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n megjelent Szabads\u00e1g a h\u00f3 alatt c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye, az\u00f3ta \u00fajabb m\u0171vei olvashat\u00f3k: a S\u00e1rga r\u00f3zsa (ford. Ivan Csendej, Oleksza M\u00e1rkus), tov\u00e1bb\u00e1 a K\u0151sz\u00edv\u0171 ember fiai c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye (ford. Konsztantin Bibikov).<\/p>\r\n<p>M\u00f3ricz Zsigmond nev\u00e9t el\u0151bb egy elbesz\u00e9l\u00e9sgy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l ismerte meg az olvas\u00f3, a L\u00e9gy j\u00f3 mindhal\u00e1lig a n\u00e9pszer\u0171s\u00e9get is biztos\u00edtotta sz\u00e1m\u00e1ra. Miksz\u00e1th nev\u00e9t egyetlen m\u0171h\u00f6z t\u00e1rs\u00edtja az ukr\u00e1n olvas\u00f3, s hogy j\u00f3l megjegyezte a nevet, bizony\u00edtja a K\u00fcl\u00f6n\u00f6s h\u00e1zass\u00e1g, \u00fajabb kiad\u00e1sa (1955, 1972).<\/p>\r\n<p>A k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6zti magyar irodalom \u2014 hasonl\u00f3an az orosz ford\u00edt\u00e1sokhoz \u2014 szinte egyet jelentett az emigr\u00e1ci\u00f3 irodalm\u00e1val. 1930-ban Harkovban tartott\u00e1k meg a prolet\u00e1r \u00edr\u00f3k nemzetk\u00f6zi tan\u00e1cskoz\u00e1s\u00e1t. A tan\u00e1cskoz\u00e1s a strat\u00e9giai szempontok egyeztet\u00e9s\u00e9n t\u00fal j\u00f3 alkalom volt arra, hogy a figyelem r\u00e1ir\u00e1nyuljon a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151<br \/>irodalmakra. \u00cdgy jutottak el az ukr\u00e1n olvas\u00f3hoz Zalka M\u00e1t\u00e9 m\u0171vei (Doberd\u00f3; Egy, kett\u0151, h\u00e1rom; A bolyg\u00f3k visszat\u00e9rnek; Mese az \u00f6r\u00f6k b\u00e9k\u00e9r\u0151l), Ill\u00e9s B\u00e9la K\u00e1rp\u00e1ti rapsz\u00f3di\u00e1j\u00e1nak r\u00e9szletei, illetve elbesz\u00e9l\u00e9sei. Ekkort\u00e1jt jelennek meg G\u00e1bor Andor elbesz\u00e9l\u00e9sei, Gergely S\u00e1ndor Pereg a dob c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye, tov\u00e1bb\u00e1 Karik\u00e1s Frigyes,<br \/>Madar\u00e1sz Emil \u00edr\u00e1sai. Nagy sikere volt Bal\u00e1zs B\u00e9la Brunner K\u00e1roly, illetve Mozart c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek.<\/p>\r\n<p>Az \u00f6tvenes \u00e9vek hazai sematikus irodalomszeml\u00e9lete a befogad\u00f3 irodalom \u00e9rt\u00e9krendj\u00e9t is meghat\u00e1rozta. \u201eLegford\u00edtottabb\" \u00edr\u00f3nk ez id\u0151 t\u00e1jt Acz\u00e9l Tam\u00e1s, akinek r\u00f6vid id\u0151 leforg\u00e1sa alatt k\u00e9t ukr\u00e1n nyelv\u0171 k\u00f6tete jelenik meg. 1951-ben jelenik meg Urb\u00e1n Ern\u0151 Kossuth-d\u00edjjal kit\u00fcntetett m\u0171ve, a T\u0171zkereszts\u00e9g, sikerrel j\u00e1tssz\u00e1k az ukr\u00e1n sz\u00ednpadokon is. Veres P\u00e9ter is ekkor \u201edeb\u00fct\u00e1l\" elbesz\u00e9l\u00e9sgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9vel.<\/p>\r\n<p>Meg kell eml\u00edten\u00fcnk k\u00e9t n\u00e9pmesegy\u0171jtem\u00e9nyt, amelyek gyors egym\u00e1sut\u00e1nban jelentek meg (1954, 1956).<\/p>\r\n<p>Az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, amikor helyre\u00e1ll irodalmunk \u00e9rt\u00e9krendje, a befogad\u00f3 irodalom is igazodik a megv\u00e1ltozott helyzethez. 1958-ban, j\u00f3val megel\u0151zve az orosz \u00e9s egy\u00e9b szovjet kiad\u00e1sokat, megjelenik Illy\u00e9s Puszt\u00e1k n\u00e9pe c\u00edm\u0171 \u00edr\u00f3i szociogr\u00e1fi\u00e1ja.\u00a0Erre az id\u0151re esik K\u00e1ntor Zsuzsa ifj\u00fas\u00e1gi reg\u00e9ny\u00e9nek, a Pr\u00e1ter utc\u00e1nak a megjelen\u00e9se is.<\/p>\r\n<p>A hatvanas \u00e9vek fontosabb kiadv\u00e1nyai k\u00f6z\u00fcl \u00e9lre k\u00edv\u00e1nkozik Mad\u00e1ch dr\u00e1mai k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9nek, Az ember trag\u00e9di\u00e1j\u00e1nak a ford\u00edt\u00e1sa. Mikola Lukas \u00fcltette \u00e1t ukr\u00e1nra. 1968-ban jelenik meg M\u00f3ricz elbesz\u00e9l\u00e9seib\u0151l egy csokorra val\u00f3, a ford\u00edt\u00f3 ez esetben Jurij Kerekes. Napvil\u00e1got l\u00e1t Gergely S\u00e1ndor D\u00f3zsa-tril\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak els\u0151 r\u00e9sze, Hidas Antal 75. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t az uk\u00e1n k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny a Ficzek \u00far kiad\u00e1s\u00e1val \u00fcnnepli. Megjelenik Goda G\u00e1bor Csal\u00e1di k\u00f6r c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye, a nagy siker\u0171 Pusk\u00e1k \u00e9s galambok Tatai S\u00e1ndort\u00f3l, Somogyi T\u00f3th Gyerekt\u00fck\u00f6r c\u00edm\u0171 m\u0171ve, Th\u00fary Zsuzsa Ang\u00e9la \u00e9s Dobozy Imre M\u00e1rciusi h\u00f3vir\u00e1gok c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa, Petrov\u00e1cz Istv\u00e1n kisreg\u00e9nye, v\u00e9g\u00fcl de nem utols\u00f3 sorban Karinthy Frigyest\u0151l a Tan\u00e1r \u00far k\u00e9rem.\u00a0N\u00e9h\u00e1ny hete ker\u00fclt a k\u00f6nyvesboltokba Darvas J\u00f3zsef R\u00e9szeg es\u0151 c\u00edm\u0171 reg\u00e9nye, Konsztantin Bibikov ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n<p>Ezek a fontosabb, ukr\u00e1n nyelven megjelent magyar irodalmi alkot\u00e1sok. Nem minden esetben t\u00fcntett\u00fck fel a m\u0171vek ford\u00edt\u00f3it, mert a nevek sorr\u00f3l sorra azonosak lettek volna. Leonyid Pervomajszkij, akinek neve \u00f6sszeforrt Pet\u0151fi k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9vel, aki a hal\u00e1l \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban is Pet\u0151fi v\u00e1logatott k\u00f6tet\u00e9t rendezte sajt\u00f3 al\u00e1, m\u00e1r nincs az \u00e9l\u0151k sor\u00e1ban. Elhunyt Mihajlo Tomcsanyi is, akin\u00e9l jobban M\u00f3riczot, Miksz\u00e1thot senki nem ford\u00edtott ukr\u00e1nra. A hatvan fel\u00e9 k\u00f6zeledve f\u00e1radhatatlanul dolgozik Panyko Szemen, rendszeresen ford\u00edt, f\u0151leg verseket, Mikola Sapoval, Jurij Kerekes, a kor\u00e1bbin\u00e1l kevesebbet Ivan Csendej. Rajtuk k\u00edv\u00fcl eml\u00edten\u00fcnk kell m\u00e9g Konsztantin Bibikov nev\u00e9t, aki f\u0151leg pr\u00f3z\u00e1t ford\u00edt.<\/p>\r\n<p>A fiatalok? Nincsenek, legal\u00e1bbis olyanok, akik m\u00e1r eddig is pr\u00f3b\u00e1lkoztak volna komolyabb m\u0171 ford\u00edt\u00e1s\u00e1val. Vaszil Huszti, Volodimir\u00a0Fedinisinec, Petro Szkunc nev\u00e9t eml\u00edthetj\u00fck, de \u0151k ink\u00e1bb csak k\u00e1rp\u00e1t-ukrajnai<br \/>magyar k\u00f6lt\u0151k verseinek ford\u00edt\u00e1s\u00e1ra v\u00e1llalkoztak eddig.<\/p>\r\n<p>Jurij Skrobinecet sz\u00e1nd\u00e9kosan hagytam ki a felsorol\u00e1sb\u00f3l, \u00f6 t k\u00fcl\u00f6n fejezet illeti meg a magyar irodalom ukr\u00e1n ford\u00edt\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben. Ne f\u00e9lj\u00fcnk a sz\u00f3t\u00f3l: Skrobinecnek m\u00e1r most ford\u00edt\u00f3i \u00e9letm\u0171ve van.<\/p>\r\n<p>Legut\u00f3bbi tal\u00e1lkoz\u00e1sunkkor egy hossz\u00fa list\u00e1t hozott mag\u00e1val. Nem felv\u00e1g\u00e1sb\u00f3l, menteget\u0151z\u00f6tt, de nem szeretn\u00e9, ha b\u00e1rki is kimaradna a felsorol\u00e1sb\u00f3l.<\/p>\r\n<p>Ford\u00edt\u00f3i al\u00e1zat? Precizit\u00e1s? Filol\u00f3gus pontoss\u00e1g? Bizony\u00e1ra mind a h\u00e1rom egy\u00fctt. Tiltakozik az ellen, hogy \u201eint\u00e9zm\u00e9nynek\" tekints\u00e9k. \u0150\u00a0sajn\u00e1lja legjobban, hogy a fiatalok sz\u00e1m\u00e1ra ma kev\u00e9sb\u00e9 vonz\u00f3 ez a ter\u00fclet.<\/p>\r\n<p>Skrobinec m\u0171ford\u00edt\u00f3i deb\u00fct\u00e1l\u00e1sa nem mindennapi volt. Els\u0151 ford\u00edt\u00e1sa, Pet\u0151fi Nemzeti dal c\u00edm\u0171 k\u00f6ltem\u00e9nye a szabads\u00e1gharc centen\u00e1rium\u00e1n jelent meg az ungv\u00e1ri Zakarpatszka Pravd\u00e1ban. Pet\u0151fi az\u00f3ta is nagy szerelme. Leford\u00edtotta a J\u00e1nos vit\u00e9zt (szinte egyszerre jelent meg L. Pervomajszkij ford\u00edt\u00e1s\u00e1val), Az apostolt, Pet\u0151fi sz\u00e1mtalan vers\u00e9t. \u0150\u00a0a ford\u00edt\u00f3ja a Puszt\u00e1k n\u00e9p\u00e9nek, a L\u00e9gy j\u00f3 mindhal\u00e1lignak, a Tan\u00e1r \u00far k\u00e9remnek.\u00a0Leford\u00edtotta a Toldit, Arany ballad\u00e1it, a Magyar H\u00e1rfa c\u00edm\u0171 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben majd f\u00e9lsz\u00e1z k\u00f6lt\u0151t\u0151l tal\u00e1lunk verseket.<\/p>\r\n<p>Egyik legut\u00f3bbi v\u00e1llalkoz\u00e1sa azonban mindenk\u00e9pp k\u00fcl\u00f6n is eml\u00edt\u00e9st \u00e9rdemel. Ritka m\u0171ford\u00edt\u00f3i feladatra v\u00e1llalkozott: a m\u00falt sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n Fincziczky Mih\u00e1ly \u00e1ltal gy\u0171jt\u00f6tt \u00e9s ford\u00edtott ukr\u00e1n n\u00e9pmes\u00e9k eredeti k\u00e9zirata elkall\u00f3dott. Ezel\u0151tt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel az Eur\u00f3pa Kiad\u00f3 Vasorr\u00fa Indzsibaba c\u00edmmel jelentette meg magyarul Fincziczky gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t. Skrobinec most visszaford\u00edtotta ukr\u00e1nra \u00e9s alapos ut\u00f3sz\u00f3ban<br \/>ismertette a n\u00e9pmes\u00e9k kalandos \u00fatj\u00e1t, s vallott a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s v\u00e1llalkoz\u00e1s jelleg\u00e9r\u0151l, term\u00e9szet\u00e9r\u0151l.<\/p>\r\n<p>T\u0151le tudjuk, hogy legk\u00f6zelebb Bart\u00f3k k\u00f3rusm\u0171veinek a gy\u0171jtem\u00e9nye jelenik meg ukr\u00e1nul, a sz\u00f6vegeket \u0151 ford\u00edtotta. Ezen k\u00edv\u00fcl egy Ungv\u00e1rott megjelen\u0151, fiatal k\u00f6lt\u0151ket bemutat\u00f3 antol\u00f3gi\u00e1ban az \u0151 ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban olvashat\u00f3k a k\u00e1rp\u00e1t-ukrajnai fiatalok versei. Legk\u00f6zelebbi v\u00e1llalkoz\u00e1sa is rendhagy\u00f3 az eddigiekhez k\u00e9pest: magyar sz\u00f3l\u00e1sokat \u00e9s k\u00f6zmond\u00e1sokat ford\u00edt. \u00c9s folyamatosan a mai magyar k\u00f6lt\u0151ket, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151<br \/>foly\u00f3iratok sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n<p>V\u00e9gezet\u00fcl ejts\u00fcnk n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t a tudom\u00e1nyos, kritikai irodalomr\u00f3l. Az ukr\u00e1n\u2014magyar irodalmi kapcsolatok alakul\u00e1s\u00e1t figyel\u0151k el\u0151tt nagyon ismer\u0151sen cseng m\u00e1r Kira Sahova neve. K\u00e9t Pet\u0151fi-monogr\u00e1fi\u00e1ja jelent meg ukr\u00e1nul, ezen k\u00edv\u00fcl szinte\u00a0nincs olyan ukr\u00e1nra ford\u00edtott magyar m\u0171, amelynek a megjelen\u00e9s\u00e9n\u00e9l ne b\u00e1b\u00e1skodna\u00a0valamilyen min\u0151s\u00e9gben. Leg\u00fajabb tanulm\u00e1nyk\u00f6tet\u00e9n \u00e9pphogy megsz\u00e1radt a nyomdafest\u00e9k: a XIX. \u00e9s a XX. sz\u00e1zad k\u00fclf\u00f6ldi irodalm\u00e1t, \u00edr\u00f3i \u00e9letm\u0171veket t\u00e1rgyal\u00f3 tanulm\u00e1nyok\u00a0k\u00f6z\u00fcl jut n\u00e9h\u00e1ny a magyar irodalomnak is. Elemzi Miksz\u00e1th, Szab\u00f3 Magda\u00a0\u00e9s Hidas Antal munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t. Sahova teljes\u00edtm\u00e9nye a szovjet irodalomt\u00f6rt\u00e9net eg\u00e9sz\u00e9t\u00a0tekintve is megbecs\u00fcl\u00e9st v\u00edvott ki mag\u00e1nak. Rajta k\u00edv\u00fcl felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00f3lnunk kell<br \/>Ivan Mehela szorgos, a magyar irodalom \u00e9rt\u00e9keit, \u00fajabb alkot\u00e1sait, vit\u00e1it rendszeresen\u00a0ismertet\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l. Legut\u00f3bb a Vszeszvit 1975. 4. sz\u00e1m\u00e1ban k\u00f6z\u00f6lt, a\u00a0modern magyar k\u00f6lt\u00e9szet t\u00f6bbsz\u00f3lam\u00fas\u00e1g\u00e1t j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel ismertet\u0151 tanulm\u00e1nyt. Szem\u00e9ly\u00e9ben\u00a0a magyar irodalom egyik legjobb propag\u00e1tor\u00e1t ismerhett\u00fck meg.<\/p>\r\n<p>V\u00e9gezet\u00fcl sz\u00f3lnunk kell a magyar dr\u00e1m\u00e1k \u00e9s sz\u00ednm\u0171vek ford\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l. Itt tal\u00e1lhat\u00f3k tov\u00e1bbra is a legnagyobb feh\u00e9r foltok. Urb\u00e1n Ern\u0151 eml\u00edtett darabj\u00e1n \u00e9s Gergely\u00a0S\u00e1ndor m\u00e9g az \u00f6tvenes \u00e9vekben j\u00e1tszott dr\u00e1m\u00e1j\u00e1n k\u00edv\u00fcl Az ember trag\u00e9di\u00e1ja jelent meg nyomtat\u00e1sban. Skrobinec j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l viszont \u00fajabb eredm\u00e9nyr\u0151l adhatunk\u00a0h\u00edrt: az Ungv\u00e1ri Dr\u00e1mai Sz\u00ednh\u00e1z felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re elv\u00e9gezte a J\u00e1nos vit\u00e9z dramatiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00a0\u00e9s ford\u00edt\u00e1s\u00e1t. A bemutat\u00f3 el\u0151rel\u00e1that\u00f3lag j\u00f6v\u0151 \u00e9vben lesz.<\/p>\r\n<p style=\"text-align: right\">1975<\/p>\r\n<hr \/>\r\n[caption id=\"attachment_86\" align=\"alignleft\" width=\"191\"]<img class=\"wp-image-86 size-medium\" src=\"https:\/\/karpatalja.cafeblog.hu\/files\/2018\/01\/petofi-ungvar-ukrajna-191x300.jpg\" alt=\"Pet\u0151fi szobor - Ungv\u00e1r, K\u00e1rp\u00e1talja, Ukrajna\" width=\"191\" height=\"300\" \/> Pet\u0151fi S\u00e1ndor, Ungv\u00e1r, 1990[\/caption]\r\n<p>M\u00e1s: <a href=\"http:\/\/xn--krptalja-8yac.net\/ukrajna\/kortars-ukran-irodalom\/\">A kort\u00e1rs ukr\u00e1n irodalom<\/a><\/p>\r\n<p>M\u00e1s: Fot\u00f3: Pet\u0151fi S\u00e1ndor szobra Ungv\u00e1ron (K\u00e1rp\u00e1talja, Ukrajna)\u00a0<\/p>","type":"rich"}